És igen, tegnap megkaptam az index.hu-tól a másodszorra megrendelt egéralátétet. Éppen ezért mea culpa, mea maxima culpa ezért a bejegyzésért. Az egéralátét eredetileg karácsonyi ajándék lett volna, de végülis jó lesz ez születésnapra is. No majd meglátjuk még eztet.

Meg aztán speciál fícsörként a top3 mjúzik szekcióból le lehet tőtteni a námbör vánt. A hatályos magyar jogszabályok szerint aki letőtti, köteles 24 órán belül letörölni a fájlt a számítógépéről, különben meglátogatja az APEH nukleáris csapásmérő kommandója és a törvényszegő állampolgárt teketória nélkül kirobbantja a világűrbe. You have been warned. A letőttési lehetőség egészen jövő hét hétfő délután 17:00-ig ér, aki addig nem, az saaaaaaaajnos.

Sajnos az amerikai külügyminisztérium honlapja szerint a hivatalos szabályok alapján már lekéstem az aktuális zöld kártya lottóról. Várnom kell még 2003 októberig. :-(

Mellesleg megtudtam, hogy ez a zöld kártya lottó téma teljesen ingyenes. A neten elterjedt egy csomó honlap, amik pénzért vállalják, hogy az adataidat átadják a zöld kártya lottó számítógép rendszerének, meg követheted a jelentkezésedet, meg minden. Ez mind kamu, mert tök ingyenes az egész. Tulajdonképpen még hivatalos jelentkezési lappal sem szarakodnak az amcsik. Egyszerűen egy papírra fel kell írnod ilyeneket, hogy név, születési hely, idő, lakcím, meg kell még két fénykép, ezt belerakod egy borítékba, beküldöd egy címre és várakozol. És ha mákod van, nyersz egy zöld kártyát. Természetesen csak akkor van egyáltalán esélyed, ha haver országból származol. Magyarország viszont haver ország, tehát a magyarok nyugodtan jelentkezhetnek. Nem is értem én eddig miért nem csináltam eztet. Na majd ebben az évben nekifutok, hátha.

A tegnapi szabim elég sűrűn alakult, de nem untatlak benneteket a részletekkel. Azt kell kiemelni a tegnapi nap eseményei közül, hogy sikerült elvernem egy marék pénzt, de szerencsére viszonylag értelmes dolgokat sikerült beszereznem. Melyek közül legfontosabb egy igen elmés do it yourself készlet. Arra való, hogy az ember megspóroljon vele 36000 jó magyar forintot. Mondom hogyan. Kell hozzá mondjuk egy Lexmark Z33-as nyomtató, amiben van egy kiürült tintapatron. Egy új tintapatron ára cirka 10000 jó magyar forint. A leleményes Revenimus azonban okosan inkább 4000 jó magyar forinton vesz egy utántöltő készletet. Ebben van mintegy 4 utántöltésre elegendő téntamennyiség, meg még néhány célszerszám. Az ember felveszi a kesztyűt ami a készletben van, hogy ne legyen nyakig tintás. Majd fogja az üres tintapatron, a készletben levő csavarhúzóval ügyesen kitágítja a patron tetején a lyukat, a téntatartóra ráhúzza a készletben fellelhető injekcióstűt, majd lassan, óvatosan belepumpál 10 ml téntát a patronba. Ezután kiszippantunk a patronból 1 ml téntát, megtisztítjuk a patronyt a felesleges téntától és máris van egy teli tintapatronunk. Mivel négy töltésre elég, ezért könnyen kiszámolható, hogy a 4000 HUF-os befektetésünkkel 36000 HUF-ot spórolunk meg, amint azt fent előre jeleztem. Egyszerű és nagyszerű. A Lexmark cég nem javasolja a tintapatronok házilagos utántöltését, szóval gondoljuk meg jól, mielőtt belekezdünk, hátha a töltés után néhány perccel a Lexmark öltönyös ügynökei kopogtatnak az ajtónkon...

Örömmel tapasztaltam, hogy sikeres volt a domain regisztráció, hiszen mostmár teljesen él az rpotor.com domain. Apró hiba, hogy az internic adatbázisban a tulajdonos a Yahoo!, dehát annyi baj legyen, az a lényeg, hogy ragadjon a bélyeg.

A hétvégém kvázi eseménytelenül telt el, szombaton kreáltam reggel egy jó hosszú winamp playlistet, shuffle opció, aztán Gyűrűk Ura olvasás ezerrel. És ennyiben ki is merült a szombat. Vasárnap meg a szokásos Forgotten Realms szerepjáték. Jó kis vitába torkollott a játék. Hát igen, előfordul, hogy a játékosok nem értenek egyet az ítéleteimmel. Van ilyen, ahh, a sanyarú Dungeon Master sors. :-) Aztán már el is múlt a hétvége.

N. nevű exkolleganőm nagyon nem érzi jól magát az új munkahelyén. Jó lenne segíteni rajta, de limitált erőforrásaim miatt kivitelezhetetlenek az ötleteim. Azt hiszem lottózni fogok...

Egyebet nem tudok elmondani. Kérem kapcsojja ki.

Nah, gyerekek, gondoltam merészet, nagyot. Azt láttam a Geocities-en, hogy mostanában akció van, ugyanis a Geocities Pro előfizetéshez, ha most fizetek elő, akkor nem számítják fel az egyszeri telepítési díjat (15 dolcsi), hanem csak a havidíjat (8.95 dolcsi) kell megfizetni, és máris mehet a móka. Mondom ennek fele sem tréfa, hiszen az mindössze 2000 valahányszáz forint és ennyi oxigént igazán ki tudok venni a havi vízbül amit itt a cégnél kapok. Mindezért a pénzért kapok egy domain nevet, 1-2 napon belül már lesz tehát rpotor.com, ezenkívül 25 mega tárhely, 5 email cím és 10 giga (!) bandwidth, úgyhogy jöhetnek a tisztelt jómunkásember olvasók és olvashatnak ezerrel. Nomegpersze ftp access, úgyhogy nem kell többet a webes uploaddal szarakodni. Úgyhogy fogtam magam, Yahoo Wallet setup, hitelkártya infó megad, yahoo elfogad, örül. Geocities Pro űrlap ojjektum kitölt, tranzakció indít, yahoo elfogad, örül. És hopp, máris megvan a Geocities Pro oldalam. Mi több ez a bejegyzés ha minden igaz, már ftp-vel megy fel a honlapra. Ezt nevezem gyors ügyintézésnek. Mellesleg történelmi pillanat, mert életemben először vásároltam a weben hitelkártyával. Meg mostantól gondolom veszélyben vagyok az ügyes hackerek részirül, akik le akarják majd szívni az összes oxigént a kártyámról. Remélem megúszom.

Egyebet nem tudok mondani. Kérem kapcsojja ki.

Ma nem történt semmi érdekes, kivéve, hogy 3000, ..., 300, .... 30, kicsivel több mint 30 ember jelentkezésével megalakult a zokszigen levelezési lista, amely azokat a jómunkásembereket tömöríti, akik hajlandóak segíteni Szalacsi Sándornak, a kocsordi hírességnek. Hivatalos index.hu fórum: itt.

Aztán meg tegnap este mégegyszer megnéztem a Vanília Égboltot. Másodszorra már sokkal tisztább a film, és észrevettem benne dolgokat, amiket eddig nem. Úgyhogy jó volt.

Jó hétvégét mindenkinek.

Egyebet nem tudok mondani. Kérem kapcsojja ki.

No. Először is. A fantasztikus Sándorgonával ezen a helyen lehet játszani, Szalacsi Sándor fanoknak kötelező erre az oldalra ellátogatni.

Másrészt olvastam az indexen, hogy a történelmi egyházak nyilatkozatban ítélték el a valóságshowkat, mert azok úgymond lélekrombolóak. Nekem az a véleményem, hogy az egyházak ebbe ne szóljanak bele. Egy jóhívőember biztos el tudja dönteni, hogy adott műsor az ő vallása szerint lélekromboló-e vagy sem. Mert ugyebár a hívő ember bizonyára ismeri a vallása tanításait, éppen ezért el tudja dönteni, hogy adott műsor a vallása tanításai szerint elfogadható-e vagy sem. És ha nem, akkor nem nézi és kész. A hitetlenek pedig egy ilyen nyilatkozattól nem fognak meghatódni, ugyanúgy nézik vagy nem nézik, ahogy eddig is tették. Szóval az egyházak ne szóljanak be, mert felesleges. Aztán a cikk végén rákattintottam egy kapcsolódó cikk linkjére, ami egy 2002. szeptember 27-i kerekasztal beszélgetésről szólt az ORTT és valóságshowkat mutogató tévék delegáltjai között. Na ebben volt egy olyan ami felháborított. Juhász Judit representing katolikus püspöki kar, azt mondta, hogy ő úgy véli, a reality show-k nézőinek nincs diplomájuk, és nem is lesz. Álljunk meg egy szóra. Mióta minősít egy embert az, hogy van-e diplomája vagy nincs. Szerintem annak, hogy valakinek van-e diplomája vagy nincs semmi köze nincs ahhoz, hogy mit néz meg a tévében. És még ha úgy is lenne, hogy csak nem-diplomások néznék a valóságshowkat, akkor sem lehetne elítélni őket ilyen alapon. Szóval az ilyen kijelentésektől mindig kiakadok, na.

Egyebet nem tudok elmondani. Kérem kapcsojja ki.

Meg még ma loptam a netről egy jó kis javascript kódot, amit egy kicsit formálva, jókis szótárt rittyentek belőle nemsokára. All readers be advised, dictionary en route!

N. nevű exkolleganőm szerint ma egy furcsa nap van. Annyiban ez rám is igaz, hogy nem igazán van kedvem semmihez, pedig tornyosodik itt némi elintéznivaló az asztalomon. Egyrészt van az asztalom jobb oldalán egy torony, meg a bal oldalán is. Ez a Két Torony. Összeszövetkeztek, hogy két oldalról támadva munkára kényszerítsenek. De engem nem olyan könnyű legyőzni. Eddig legalábbis sikerrel vertem vissza ostromukat...

Nah. Pénteken este volt egy kis buli a vicclistásokkal. Remind myself: lassan kéne csinálnom a bloghoz ilyen szótárszerűséget, hogy mindenki értse mikről beszélek én. Elég jó, dumálós összejövetel volt, alkoholfogyasztás: 6 feles Vilmoskörte. Exkolleganőm, N. elmesélte milyen gyötrelmeket kell kiállnia az új munkahelyén. Hát nem irigylem, elmondása alapján nem lehet túl jó a légkör. Na persze Pestnek van valamiféle speckó, megfoghatatlan jellege, ami kihat az ott élő emberekre is, és ezt valaki vagy el tudja viselni, vagy nem. Meg az sem éppen szívderítő, ha a megszokott környezeted felcseréled egy teljesen szokatlanra.

Vasárnap rátettem a kezem néhány film CD-re kiírt biztonsági másolatára. A K-Pax című lett az első a megnézettek sorában. Ez egy érdekes film, Kevin Spacey elég jót alakít benne. Nézzétek meg szemmel ti is, mert jó. És most meg már nem bírok semmi értelmesről írni, úgyhogy megyek haza.

Azt képzeljétek el, hogy a munkahelyemhez közeli OTP automata két napja bevágta a durcit és nem ad pénzt. Megyek tegnap, látom "karbantartás miatt ma nem adok neked pénzt". Jólvan, neadjál, mondtam könnyedén, hiszen tegnap még volt valamennyi cashem. Aztán este már nem vettem ki pénzt egy másik automatából, mert a szobatársam, a Picy (blogjához a linket lássad jobboldalt, a daily readzben) rendelte a pizzát, szóval nem kellett. Ma reggel jövök dolgozni, automata, nézem: "karbantartás miatt ma sem látsz tőlem egy vasat sem". Ezen már egy kicsit bepippantottam, de gondoltam mindegy, reggelire még van keret, aztán ebédnél majd kijövök. Így is lett. Kéremszépem még délben sem volt kész az automata. Anyáztam egy jót, aztán bementem a városba, a központi OTP fiókhoz. Automata néz: "engem is karbantartanak, menj anyádba". Itt majdnem sírva fakadtam, de aztán megembereltem magam és átmentem a Skála melletti automatához. És csodák csodája! Működött! Le is szippantottam rögtön némi casht és örültem, mint majom a farkának.

A mai nap további eseménye lesz, hogy az RTL Klubon a Fókuszban Wotan lesz a vendég, aki a germán isten. Tudjátok, vévévéponthuninfoponthupertorziperveblogponthátéem. Szerintem kötelező megnézni ezt.

The world is grey, the mountains old,
The forge's fire is ashen-cold
No harp is wrung, no hammer falls:
The darkness dwells in Durin's halls
The shadow lies upon his tomb
In Moria, in Khazad-dum.
But still the sunken stars appear
In dark and windless Mirrormere;
There lies his crown in water deep,
Till Durin wakes again from sleep.

Where now are the Dunedain, Elessar, Elessar?
Why do thy kinsfolk wander afar?
Near is the hour when the Lost should come forth,
And the Grey Company ride from the North.
But dark is the path appointed for thee:
The Dead watch the road that leads to the Sea.

A Gyűrűk Ura olyan értékekről mesél, amelyeket sokan közülünk úgy tűnik elfeledtek.

Fogyatkozik az irodai létszám. Lassan elérjük az igencsak soványka 4 főt, a főnököt is beleszámolva. T. nevű kollegám jelen pillanatban már 4 órája a Magyar Honvédség büszke katonája. Nyilvánvaló, hogy a következő hat hónap alatt höst faragnak belőle. (A hős szó direkt van rövid "ö"-vel írva, mert így viccesebben hangzik ha kiejtitek. Próbáljátok ki. Mondjátok utánam! Hös. Raaaaaaaaaajta!) R. nevű kollegám viszont egy tagvállalatunkhoz megy elemezni a hatékonyságot. R. nevű kollegám irányában egyébként már nem táplálok különösebb rosszindulatot, mi több úgy érzem mostanában sikerült a "közömbös" szintre felfejleszteni a hozzáállásomat vele szemben. R. nevű kollegám talán sejti, hogy most már nem kell attól tartania, hogy esetleg véletlenül levágom a fejét egy ollóval vagy ilyesmi. Igaz, ettől eddig sem kellett nagyon félnie, hiszen mint mondottam volt, a börtön nem tartozik a közeljövőben felkeresni kívánt helyek közé. Úgy néz ki úgy döntött megtöri a köztünk levő hidegháborút, hiszen ma jónéhány lenge öltözetű hölgyről készült képet küldött át mailen, amit mellőzött az elmúlt 3 hónapban. Azt persze nem tudom, hogy ebben mennyi része volt a tegnap N. nevű ex-kolleganőmnek küldött emailemnek, amelyben röviden azt írtam le, hogy milyen vicces, hogy itt ül tőlem fél méterre és ahelyett, hogy nekem szólna, inkább N. nevű ex-kolleganőmnek küld el egy mailt, hogy ugyan forwardolja már a titkos vicclistára mert neki szarakodik a kapcsolata a mail-szerverrel. Persze lehet, hogy teljesen magától döntött így és nincs semmi conspiracy ebben, de én szeretem a conspiracy theorykat. Felőlem aztán mindenki azt csinál amit akar. Mostanában tényleg mindennel szemben egészen közömbös tudok lenni, ami jó jel, mert ez azt jelenti, hogy visszatérek a normál állapotomhoz, amit sajnálatos rendszerhiba (N. nevű ex-kolleganőm) miatt ideig-óráig hanyagoltam.

Néhány blog, ami daily readz már hónapok óta nem frissült. Például PálKata, Mángorló és Anth. Vajon mérnem?

Nézem zsosz blogját és látom meghalt a blogja. Nem jó az, ha meghal egy blog szerintem. Elköszöntem tőle elf nyelven, mert mivelhogy már harmadszor láttam a Két Toronyt, ezért erősen fanatizálom magam Gyűrűk Ura irányban, ugye.

Aztán ha már elolvastam zsosz blogját, kiváncsiságból megnéztem, vajon blogger Smelldania mit írt az én blogomról, ha egyáltalán írt valamit. Ezt írta: minden megeshet, még egy zsiga is repdeshet. Ez valóban így lehet. :-) Mi több ez a rövid sorocska erősen hajaz jelen blog régebbi alcímére (tagline). De már nem élünk ilyen nevetséges alcímmel, hogy "bármi megeshet, még a csiga is eleshet", hanem most már izmos, darkos, X-aktás taglineunk van.

A Két Torony harmadszorra is jó volt, de most már szeretném otthon is látni.

Régen volt egy asszem csehszlovák filmsorozat. Az volt a címe: Szellemek a toronyházban. A lényege ha jól emlékszem az volt, hogy a szellemek addig nem nyugodhattak amíg véghez nem vittek egy marék jótettet. Korokkal ezelőtt én és egy lány egy dunaújvárosi általános iskola udvarán a sorozat címéből gyártott betűszót (SZATH) írtuk fel krétával egy falra, úgymond jelszóként. És nemtom, hogy ez miért jutott most eszembe, és egyáltalán, hogy miért írtam le.

Mivel tegnap volt január 9, ezért nyilvánvaló, hogy ma másról nemigen lehet beszélni, mint a Gyűrűk Ura - A Két Toronyról. Szóval ez egy olyan film, ami a 10-es listán 10-est érdemel. Egyetlen jobb film létezik nála, ami megnyerte a 10-es skálán a 11-es minősítést, ez pedig a Forrest Gump volt. Node most a Gyűrűk Uráról van szó, ami véleményem szerint alapból űberelte az első részt, bár, bár, az első rész bővített változatát már elég jól megközelíti. Na. Szóval ebben a filmben nekem minden tetszett, de azért ki kell emelni belőle néhány dolgot. Vigyázat a továbbiakban spoiler space, szóval aki nem látta még a filmet az vigyázzon, mert jeleneteket árulok el a filmből. :-) Tehát az első kiemelendő pont az elején Gandalf küzdelme a balroggal miután leesett a szakadékba Móriában. Nagyon jól megalkotott rész, Anakin Skywalker a Star Wars episode 2-ben elmehet a picsába a légikocsiból kiugrálásával. Gandalf mellett labdába sem rúg, ez nyilvánvaló. Második highlight: a tájak. Hát ez is döbbenetesen jól kidolgozott elem a filmben. Teljesen hűek maradnak a könyvhöz, egyes jelenetek (Fangorn erdőben rejtőző hobbitok, Szméagol/Gollam halászása a tóban, Vasudvard, stb) szinte pontosan ugyanúgy néznek ki mint az eredeti Tolkien rajzokon. Döbbenetes. Harmadik kiemelendő elem: a szereplők. Nyilvánvalóan az összes szereplő nagyon jól eltalált karakter, egyet különösen ki kell azonban emelni, ez pedig Gimli, a törp, akinek annyi poénos megnyilatkozása van a filmben, hogy a film humor részét szinte egyedül elviszi. Negyedik: a csatajelenetek. Hihetetlenül jól jelenítik meg az orkokat illetve egyéb gonosz lényeket. Monumentális csatát láthatunk a Helm szurdokban, 10000 ork, Rohan 300 embere + Haldir elf osztaga ellen. Brutális. Na, körülbelül ennyit akarok kiemelni az egészből, de természetesen maga az egész alkotás úgy ahogy van tökéletes. Még nagyon sokszor meg kell ezt nézni...

Egy blogger továbbította "reklamációmat" az index.hu stábjának. Kilétét nem fedjük fel, mert ha jól emlékszem blogjának egy kezdő bejegyzésében említette, hogy az nem lenne jó. Viszont kiderült, hogy valószínűleg műszaki hiba okozhatta, hogy nekem nem postázták a megrendelt egérpadot. Vagy pedig én voltam a balfasz és nem adtam meg telefonszámot. Úgyhogy egyrészt ma ismét megrendeltem a gépsárkány egéralátétet, meglátjuk mi lesz. Továbbá ezúton köszönjük meg az inkognitóban maradó blogger segítségét, másrészt nyilvánosan mea culpa az index.hu szerkesztőinek, az egérpad stábnak meg különösen. Én kérek elnézést a jelen pillanatban alaptalannak tűnő kijelentéseimért.

Talán egy kicsit szégyen bevallani, de én ma ismertem meg a Szalacsi Sándor, kocsordi lakossal készített interjút és hát azt kell, hogy mondjam, na, hogy akarom magának kifejezni, hogy teccikérteni, liter. Úgyhogy egyebet nem tudok mondani, kérem kapcsolja ki.

A céges mail szerver már harmadik napja nem tér magához, ami engem feszélyez erősen, mert mi az, hogy nem tudok mailt küldeni. Ugye?

Van itt az irodában a gépem melletti irattartó fakkon két plüssnyúl. Ezek Coca-Cola ajándéktárgyak, kereskedelmi forgalomba nem kerültek, kizárólag összegyűjtött kupakokkal lehetett megszerezni őket. Tegnap az irodába beköltözött két kollegánk akik eddig a szomszéd irodában nyomták, de mivel megfogyatkozott a létszám, ezért átköltöztettük őket. Egyikük, nevezzük T.-nek (mint Tamás) azzal szórakozik, hogy mindig lelöki a nyulakat a földre. Többször figyelmeztettem, hogy életveszélyben van, de eddig úgy tűnik nem vette túl komolyan. Egyébként jó arc, mondhatjuk vele jobban kijövök mint R. nevű kollegámmal. T. nevű kollegámnak két esélye van. Mivel 15-én elmegy katonának, ezért ha addig nyugodt maradok és poénnak veszem fel a dolgot akkor megússza. A másik lehetőség, hogy véletlenül egyszer hirtelen kivégzem. Ebben az esetben Magyarország első börtönből (büntetésvégrehajtó intézet) publikált blogjává avanzsálhat ez a blog, ám ez a - kétségkívül csábító - lehetőség kicsit valószínűtlen mivel a börtön nem éppen preferált tartózkodási hely. Ebből látható, hogy inkább az első lehetőség megvalósulása valószínű, azaz T. nevű kollegám nagy eséllyel életben marad.

Bizony, a cím nem csalás és nem is ámítás. Egy blogger az óceán túloldalán a jó öreg júesz of éjben linkelte a blogján a Revenimus blogot ami pontosan ez a blog. Mi több, más magyar blogokat is láttam ott linkelve, de ezt mindenki fedezze fel saját magának. Ezúton köszönjük meg tehát Emese bloggernek, hogy international propagálja a blogomat. Thank you Emese.

A legendás index.hu oldalról lehet mousepadot rendelni. (Azért írtam mousepadnek az egérpadot, mert nem akartam kódolni az é betűt a linkben). Namármost maga a kezdeményezés tök jó ... lenne. Az ember beküldhet nekik egy saját maga tulajdonában levő képet a neten keresztül egy pofás megrendelőlapon és az index.hu vállalja, hogy készít belőle egérpadot. Node! Körülbelül másfél, de lehet az már két hónap is lassan megrendeltem tőlük egy ilyen egérpadot. Karácsonyi ajándék lett volna belőle. De nem lett, mert az index.hu emberei egyszerűen nem küldték el. Egyszerűen olyan mintha az elküldött megrendelőlapom rögtön a dev/null-ba ment volna. Ez Magyarország kérem, tehát nem is idegesítettem magam a dolgon, ez teljesen elvárható magyar emberektől, hogy basznak egy megrendelésre. Na. Nem is tudok erről többet mondani.

UPDATED on 31 January 2003: Mea culpa ezért a bejegyzésért az index.hu-nak. Részletek itt.

Jó napot, jó szurkolást kívánok mindenkinek. Egy rövid téli álom után ismét itt vagyok és nem félek bombázni a tűzön-vízen át kitartó olvasókat a hülyeségeimmel. Vágjunk is bele a közepének a jobb alsó negyedébe éééés most publikálom azt az összesen két bejegyzést ami az elmúlt cirka három hétben meg egy kicsi született. Íme.

2002. 12. 23. 22:51:22

Már alig több mint egy óra van csak hátra és Karácsony lesz. Néhány perccel ezelőtt egy kisebb évzáró összeröffenésről értem haza. A céges vicclista mindössze négy tagja volt jelen. Listmember Nóra saját készítésű csokival lepett meg minket. Which reminded me of last Christmas. Akkor valahogy személyesebb volt a dolog, mert csak én kaptam ilyen csokit. Érdekes volt megfigyelni, hogy ez a lány mennyit változott az elmúlt valamivel több mint fél évben. Én nem változom. Ideig-óráig játszom amit elvárnak tőlem, talán teljesen másnak ismernek meg az emberek mint amilyen valójában vagyok, de jelentős változást nem sikerült előidéznie eddig senkinek.

Na jó. A lényeg: finomak ezek a csokik (mellesleg ilyen szív alakúak, ha éppen tudni akarjátok). Merry Christmas to everyone!

2002. 12. 27. 10:10:43

Tehát elmúlt az idei Karácsony is. Egyetlen dolgot érdemes feljegyezni róla. Történt, hogy 24-én a szüleimnél voltam, míg az öcsém a barátnőjével töltötte a Szentestét. Szóval estefelé felhívták anyukámat. Nem is figyeltem a beszélgetésre, de egyszercsak anyukám intett nekem, hogy hajoljak oda a telefonhoz és hallgassam mit mond az öcsém barátnője. Úgy történt, hogy az öcsém egy verset írt a barátnőjének (nevezzük Vikinek). És ezt a verset olvasta fel anyukámnak a Viki. Nem tartozott senki másra és anyukám is csak az öcsém engedélyével hallhatta. Természetesen nem fogom elárulni az öcsémnek, hogy én is hallottam (a blogot pedig remélem nem olvassa...), viszont azt kell, hogy mondjam egészen meglepett a dolog. Az öcsém ugyebár nem a versírási képességeiről híres, mégis egy egészen jó versikét sikerült összeütnie. És azért sikerülhetett ilyen jól, mert a versben az őszinte szerelem fogalmazódott meg. Erről szól tulajdonképpen a Karácsony valahol és én egy pár pillanatra öszintén örültem annak, hogy az öcsém és a barátnője között olyan szerelem van, amely létrehozott egy ilyen verset. Azt kívántam, hogy tartson is ki a kapcsolatuk minél tovább, mert az ilyen kapcsolatok értékesek és szükség van rájuk a világban.

end of old posts

Ó milyen megható mi? Különösen a második. Ehh, a karácsonyi hangulat bizony néha ilyen érzelgős hülyeségek kimondására készteti az egyébként többé kevésbé normális embert is. Nah, ennyit a régi-új bejegyzésekről.